TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Horvátlövő főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Az önkormányzat címere osztott, felül vörös színű domborpajzsban jobb oldalon egyfürtű ezüst szőlőtő, bal oldalon két ezüst kalász nő ki. A kettő között álló, élével balra fordított ezüst ekevas lebeg. Alul zöld színű gyep mezőből alkotott talaj. Színek: vörös-zöld-ezüst.
Levéltári források alapján Horvátlövő község alapításának pontos időpontja nem állapítató meg. Tudjuk, hogy a falu határát képező Pornó és Keresztes között fekvő birtok 1496-ban a pornói apátság híres kegyuráról, a magas egyházi méltóságot betöltő Bakócz Tamásról unokaöccsére, Erdődy Péterre szállt át.

A török Bécs elleni 1532. évi hadjárata, Kőszeg ostroma során kifosztotta az egész vidéket, elpusztított mindent, ami az útjába került. Az elnéptelenedett határvidékre 1522. táján vándoroltak be a török uralom alá került horvát területekről menekülő horvát lakosság első csoportjai. Hiteles forrás tanúsítja, hogy II. Erdődy Péter gróf és horvát származású felesége, Tahy Margit az 1532-1535. években a Pinka folyó mentére telepített le a dalmáciai Moslavina, Rovisce, Raca és Koprovnica környékéről származó horvátokat. Horvátlövő községben 14 horvát család telepedett le, és alkotott közösséget a már itt élő német és magyar származású családokkal.

Árpád-kori határőr lakóira utal nevének második fele, amelyhez járul a 16. századi horvát telepítést megörökítő nemzetiségnév. Erre utaló első írott formája 1553-ból maradt fenn, a félig német Toth Syczen alakban. Rövid időre a Zrínyiek tulajdonába került a falu, akik 1592-ben újabb horvát menekülteket telepítettek le.

1715-ben a Pinka folyó nyugati oldalán található Németlövő (Deutsch-Schützen) faluba telepítik át az ekkor Tóth-Sicz névalakban előforduló horvátlövői német anyanyelvű lakosságot, az ott élő horvát családokat pedig a helyükre telepítették be. A mai napig is vannak eredeti hangzású horvát nevek, mint például Bugnits, Bundits, Jusits, Majrits, Milisits.

A község 1613-ban kapta a maihoz leginkább hasonló horvát nyelvű – Horváth-Sicz - elnevezést, amely később Horváth-Lö és német megnevezést alkalmazva Kroatischschützen néven is említenek. A faluban ez idő tájt 38 család, mint föld nélküli jobbágy élt.
A falu lakói a letelepedés után jobbágyok, később úrbéri parasztok és zsellérek voltak, akik a földművelés és állattenyésztés mellett halászattal és vadászattal foglalkoztak. A feljegyzések szerint a XVIII. században a vármegye egész területén híresek voltak a "belga" fajta lótenyésztésről.



Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1     2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás













 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail