TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Horvátlövő főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Testületi ülés jegyzőkönyvei
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


1715. után a községben 32 paraszti porta és 26 zsellér család lett számba véve. Ez a rétegeződés 1960-ig, a termelőszövetkezet megalakulásáig fennállott.
Népessége az 1785. évi népszámláláskor 293, az 1863. évi helységnévtár közlése szerint 330 fő volt.

Horvátlövő horvát népessége 1797-ig a nagynardai plébániához, az itt élő német anyanyelvűek pedig a németkeresztesi plébániához tartoztak. A község ebben az évben a németlövői plébánia filiája lett, majd a trianoni határváltozás után a németkeresztesi plébániához került.
A szájhagyomány szerint az első temploma a XVIII. század elején fából készült. A jelenlegi, eredetileg barokk stílusú temploma 1796-1798. között Szent Anna tiszteletére kápolnának épült, később klasszicista stílusban bővítették, majd 1836-ban tornyot, 1864-ben pedig sekrestyét építettek hozzá.

A község közigazgatása többnyire körjegyzőség útján volt ellátva. Ennek megszervezése előtt választott bírók közreműködésével a Szombathely városban székelő alszolgabíró látta el a közigazgatási feladatokat.
A trianoni békeszerződéssel Ausztriának ítélt községet 1921. december 1-én szállták meg az osztrák csapatok. A falu a szomszédos Alsócsatár, Felsőcsatár, Kisnarda, Magyarkeresztes, Nagynarda, Németkeresztes és Pornóapáti települések lakosságával tanúsított hazafias kiállása következtében Pehm András községi bíró bíráskodása idején, 1923. január 10-én került vissza Magyarországhoz.

1922-ig a németlövői, 1923-1950-ig a pornóapáti körjegyzőséghez tartozik, 1950. október 28-tól 1966. szeptember 30-ig önálló közigazgatása volt, 1970. június 30-ig a pornóapáti, majd 1990. december 31-ig a felsőcsatári közös tanács társközsége. 1991. január 1-től önkormányzat irányítja, és ismét a Pornóapáti Körjegyzőséghez tartozik.

Nagy múltra visszatekintő önkéntes tűzoltósága 1893-ban alakult, első szerháza 1899-1900 között épült.
A községet az országhatár 1949-ben történt lezárásáig kishatárforgalmi átkelőhely kötötte össze Ausztriával.
Határőr laktanyája 1956-1957, a termelőszövetkezeti major épületei 1961-1963, kultúrháza 1964-1966. között épült. Orvosi rendelőjét és önkormányzati hivatalát 1999-ben avatták. A faluból az I. világháborúban 13, a II. világháborúban 7 katona halt hősi halált, 1956-ban 2 mártír vesztette életét. Emléküket a trianoni hűségre is emlékezve Tornai Endre András szobrászművész által 2002-ben készített emlékhely őrzi.

Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!



  1    2  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Söröző, borozó


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás













 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail